Most, hogy újra könyvmoly lettem, ismét kezd előbújni belőlem a magyar szakos tanár, de inkább a tanár. Úgy gondoltam időnként a blogban is megosztok egy-egy kis történetet, tanulságot, könyv- vagy filmélményt. Novellát vagy esszét már rég nem írtam, de ki tudja, talán újra visszatérek ahhoz is, de ezt ne vegyétek fenyegetésnek. 

A mai idézet szerzője ismeretlen. Maga a szöveg a westminsteri apátság kriptájában található síremléken olvasható.

Mikor ifjonti képzeletem még szabadon szárnyalt, arról álmodtam, hogy megváltoztatom a világot.

Ahogy idősebb és bölcsebb lettem, beláttam, hogy a világ nem változik, így kissé visszafogtam vágyaimat, s már csak arra áhítoztam, hogy hazámat változtassam meg.

Ám bebizonyosodott, hogy ez is keresztülvihetetlen.

Életem alkonyán utolsó, kétségbeesett kísérlettel családomat igyekeztem megváltoztatni, a hozzám legközelebb állókat, de sajna, ebből sem lett semmi.

Most, a halálos ágyamon fekve, egyszerre ráeszméltem: ha először önmagamat változtatom meg, akkor például a családomat is mássá tehettem volna.

Az ő ihlető ösztönzésükre azután jobbra fordíthattam volna hazám sorsát, és ki tudja. talán még a világot is megváltoztatom.

Idén még nem döntöttem el, hogy nálam milyen színekben fog idén pompázni a dekoráció, de zűrös év ide vagy oda, biztos nem mondok le a hangulatteremtésről. Biztos, hogy nem ez a legjobb évünk, de úgy érzem gyorsvonat sebességgel száguld, és éppen a kialakult helyzet miatt érdemes talán kicsit előre tervezni. Az ötletgyűjtést és bemutatást színek köré kezdtem csoportosítani. Ez a poszt különböző stílusú ajtóra, ablakra, falra akasztható ezüst és fehér színekkel készült koszorúkat mutat meg.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Ha kíváncsi vagy milyen termékekkel várja Kunigunda az ünnepet, kövess a Facebookon: Kunigunda Kincsei

A Facebookon nézelődve találtam ezt a kis szösszenetet. Sajnos nem tudom kit rejt a monogram az idézet végén, de elgondolkodtató ez a kis írás.

"Nagymamám az ‘egy mozdulattal’ híve volt. Fiam, egy mozdulattal el teheted magad után a tányért. Gyermekem, egy mozdulattal meg igazíthatod a hajadat, hogy jól álljon. Egy mozdulattal elrendezheted az ágyterítőt. Ilyeneket mondott. Az “egy mozdulattal” életforma megmenthetné a világot. Egy mozdulattal kikapcsolhatnánk a tévét és játszhatnánk helyette a gyerekkel. Egy mozdulattal a kukába dobhatnánk a szemetet, ahelyett, hogy a földre hajítanánk, elzárhatnánk a vizet fogmosás közben. Egy mozdulattal átadhatnánk az időseknek a helyet a buszon, egy mozdulattal békejobbot nyújthatnánk annak aki bántott, egyetlen mozdulattal letörölhetnénk a könnyet annak a szeméből aki sír, felemelhetnénk a földről aki elesett. Egy mozdulattal becsukhatnánk az ajtót és elmehetnénk onnan, ahol már nem szeretnek. Egy mozdulattal felvehetnénk a telefont amikor édesanyánk hív. Egy mozdulat csak. Ennyi kellene néha és a világ sokkal jobb hely lenne." (L.E.)

Az Olvasó cicák 1. rész című bejegyzésben már írtam arról, hogy hogyan tértem vissza az olvasás mániához és hogy jön ehhez a cica téma. Továbbra is olvasunk Julcsa cicával, néha olyan művek is kerülnek a kezembe, amiről nem sokat tudok annak ellenére, hogy a szerzőt ismerem, mind a könyvei, mind az önéletrajzi/életrajzi írásokból. Most ilyen volt Rejtő Jenő A boszorkánymester című könyve is, ami bizony nem lett igazán népszerű. Van benne rejtői humor, de nem a megszokott igazi könnyű Rejtő regény. Galgóczi Tamás olyan remekül írta le, hogy aki szeretne többet tudni a könyvről, csak kattintson idea cikkért: A boszorkánymester

De térjünk vissza a cicákhoz. A NIOK csoportban megkérdezte valaki, hogy mit szeretünk hallgatni olvasás közben. Hát én a következő hozzászólás bírtam alkotni:

Én nagyra értékelem közben a csendet, persze, ha kedves szomszédok is úgy akarják :) Esetleg cicadorombolás. Sajnos néha még este 10-11 után is ordítoznak a szemben lévő házban, pedig egy jó kis elmélyedt olvasás közben igazán nem akarom tudni miért nem volt jó pl. vacsorára a rizses hús.

De egy könyvbarát cicával és cicadorombolással jobb az élet, még hangos szomszédokkal is. Még több könyvbarát cica a képeken.

Folyt. köv.

Cicás és könyves bizsukat is találsz a Kunigunda Kincsei webáruházban.

Furcsa az emberi lélek, az állatbaráté meg talán még furcsább. Pulzus cicával sosem találkoztam élőben, csak egy cicás csoportban követtem a szép korú Pulzus Blogger cica napjait. Sajnos most távozott és nem szégyellem, hogy sírok. Pulzuska 20 évig olyan különleges volt valakinek, akit szintén nem ismerek személyesen, mint nekem az én Julcsám. A gazdi posztjaiból éreztem azt a hatalmas szeretetet, ami Pulzuska és Anya között volt. Tudjuk, hogy a cicaélet rövidebb, mint az emberé, mégsem tudunk rá felkészülni, ha elmegy egy családtag. Pulzuska posztjai ott maradnak a csoportban, visszaolvashatjuk és nézegethetjük a képeit. Azt kívánom, hogy minden cicus ilyen szép, boldog és hosszú életet kapjon és ismerje meg azt a törődést, amit Pulzuska kapott. 

Egy augusztusi poszt, emlékül

Sziasztok szép korú 20 éves nyaraló blogger Pulzus vagyok. Még Balcsin,csak a Trubi hiányzik nagyon,rá sem nézek másra. Ma lazac pástétomot kaptam vacsira. Az előbb meg kint pihentem Anyával napozón,olyan jó itt csilledni. Csak ma is volt reggel vihar,be is másztam a szennyes kosárba. Aztán sétálni akartam,de Anya mondta hogy esik és csíkos fasion ruhám elázik,én meg vissza beszéltem hogy én azt le.. Menni akarok,nem mentem,szülői szigor van néha. De ez csak jó nekem. Most tévét fogok nézni. Legyen szép napotok cica társak gazdi szülők cica imádók,imádunk titeket, Mindenkinek megy a ciculin csomag személyre szabva. Mai kép napozás közben készült a vihar után.

Nyugodj békében Pulzus cica! Tudom, hogy a Cica Imádók Csoport-Igényes Gazdiknak csoport tagjai szívében ott maradsz.

Az előző hétvégén éppen cicaszitterkedni (milyen szép magyar szó) ballagtam Leopoldhoz, amikor észrevettem egy fa alatt lehulló mogyorókat. Tulajdonképpen mindig úgy sétálok, hogy nézem a növényeket, hogy mi lehet jó a műgyantás ékszerekbe, de a mogyoróról a dekorálás jutott eszembe. Tudom, hol van még karácsony - egyébként 111 nap múlva lesz - de nem csak a karácsonyi dekoráláshoz jók a termések és egyébként is ősszel kell elkezdeni gyűjtögetni az alapanyagokat. De miért nem készülhetne néhány hangulatos darab az otthonunkba ősszel is. Összegyűjtögettem néhány ötletet, mogyoróval, gesztenyével, tobozzal, csupa séta közben található, gyűjthető terméssel. A városokban is megtalálható mogyoró gyakran a fotón látható kis csomókban pottyan le a fáról.

De a sétának volt  ékszerré alakult hatása is: https://www.facebook.com/kunigundakincsei

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Az év elején úgy döntöttem, hogy több olyan könyvet fogok olvasni ismét, ami nem szakirodalom. Csatlakoztam a NIOK csoporthoz a Facebookon (Nincs időm olvasni kihívás!!) és belemerültem - most főként - a szórakoztató irodalomba. Mondhatjuk, hogy jókor, hiszen márciusban elkezdődött a karantén. Sajnos nem tankoltam fel kellőképpen könyvekből, így sokszor terveztem úgy az élelmiszer beszerzést, hogy útba essen egy-egy könyvszekér, és a maszkok varrogatása is elvitte a szabadidőm jó résztét (erről talán máskor), de azért maradt idő olvasásra is. És hogy mégis hogyan jönnek ehhez a cicák? Egyszerűen úgy, hogy az én Julcsa cicám határozottan örült ennek a változásnak. Megszagolja az aktuális olvasmányt, most éppen Arthur Hailey első sikerkönyvét, a "Hotel"-t fejeztük be. Szokás szerint Hailey munkáiban is össze-vissza haladok, a Detektívekkel kezdtem, aztán jött a Hotel. Az első két könyv határozottan tetszett, így jön a többi is. 

Szóval Julcsika előző életében vagy bölcsész vagy könyvtáros, de legalábbis könyvmoly volt, már érti, hogy "megyünk olvasni" és vígan ugrik a helyére. Ha hangosan lapozok (teszem hozzá fél kézzel nem könnyű, mert a másikra igény tart), úgy néz rám mint könyvtáros néni a hangoskodóra. Mivel bevett szokása, hogy bal kezemre fekszik, a jobb kezemben meg ott a könyv, még nem igazán sikerült dokumentálni, hogy hogyan olvasunk mi. De szerencsére sok-sok könyvbarát cica van, gondoltam a legjobb olvasó cicás képekből összeállítok egy sorozatot. Jön is az első 10 kép.

Folyt. köv.

Cicás és könyves bizsukat is találsz a Kunigunda Kincsei webáruházban.

Hosszú ideje nem mutattam be alkotót a blogban. Eddig túlnyomó részt külföldi tehetségeket, ügyes kezű alkotókat mutattam be. A járvány lecsengése után újraélesztettem egy olyan oldalt, ahol magyar vállalkozók, alkotók mutatkozhatnak be. Itt találkoztam Molnárné Győri Barbara óvodapedagógus munkáival. 

A termékeiről így ír a Facebook oldalán: „…általam kitalált és elkészített fejlesztőjátékokat, szerepjátékhoz való eszközöket, és sok sok tűvel és cérnával készült csodát szeretnék bemutatni nektek. Egyedi tervezésű textiljátékok 0-99 éves korig. Termékeimet varrógéppel és kézi varrással készítem.”  https://www.facebook.com/barbysagok 

A termékek nagyon élethűek, a gyerekeknek megadja azt az érzést, hogy pont úgy vásárolhatnak, főzhetnek vagy tálalhatnak, mint a nagyok. De inkább meséljenek a képek.

További hazai alkotókért kövesd a Hazai vállalkozók és alkotók oldala nevű közösséget.

Be kell vallanom, hogy a most következő képeket többször alaposan, nagyítva is megnéztem, mert nem hittem el, hogy valóban textilből, foltvarrás (quilting) technikával készültek. Amikor pedig még az is kiderült, hogy egy férfi készíti ezeket a lenyűgöző alkotásokat, még jobban megdöbbentem. A Facebook oldalán azt olvastam, hogy több ezer textildarabkából készül el egy-egy mű.

Az alapszövet  előkészítése után, Danny felvázolja a képet (állatok, emberek, virágok, jelenetek), amit majd a tervezőfalon dolgoz ki a  stúdiójában Kaohsiungban, Tajvanon. Fényképek alapján dolgozik (a művei, szó szerinti fordításban: paplanjai, egyenesen a fotorealisztikus néven ismert művészeti műfajba tartoznak, amelyben a művész megpróbál egy fényképet a lehető legreálisabb módon egy másik adathordozón létrehozni). 

Két pillanatkép a stúdióból.

Amikor az alkotások kikerülnek a művész keze alól, kiállítótermekbe is eljutnak. Az USA-ban több kiállítása is volt már.

Most pedig néhány a csodálatos képekből.

Mindig nézegetem a különböző fórumokon a különböző kézműves alkotásokat, részben ihletet merítek, részben csak gyönyörködöm bennük (és bevallom, néha kicsit irigykedem). Elena Noel gyöngymunkáit véletlenül láttam meg, egy sorozatot mutattak be a kedvenc témájáról a baglyokról. Gyönyörű, igényes, precíz munkák és bonyolult munkák. kíváncsi lettem, hogy milyen más alkotásokat készít még. Bemutatom milyen egyedi alkotásokat találtam még és persze megmutatok néhányat a baglyokból is.