Alig egy hónap és itt a húsvét. Aki szeret kézzel készül dekorációt vagy ajándékot készíteni az ünnepre, annak most egy letölthető keresztszemes mintát hoztam. A képre kattintva megnyílik Pdf-ben a részletes minta (angol nyelven).
A howlitot remekül lehet használni az ékszerekhez: egyszerű, letisztult, női és férfi ékszer is készülhet belőle, jól kombinálható más kövekkel. A praktikus külsőhöz sok-sok pozítív testi és lelki hatást társítanak a szakirodalmakban.
Testi vonatkozásban: a howlit magnézium tartalmának köszönhetően oldja a görcsös fejfájást és megnyugtatja a szervezetet. Zsírégető hatása van, mivel felgyorsítja a zsíranyagcseréjét a szervezetben, így nélkülözhetetlen segítség lehet a fogyókúrázók számára. Segíti a magnézium felszívódását, egyensúlyban tartja a szervezetben a kalciumszintet és kiválóan alkalmazhatjuk rosszullétek esetén is. Méregteleníti a szervezetet és semlegesíti a testszagot. Gyógyítja a csontok és a fogak betegségeit. Izomlazító hatása van, segíti a gyomor működését, gátolja a véralvadást, rugalmassá teszi az érfalakat, megelőzi az érelmeszesedést és tágítja a koszorúereket. Jótékony hatása van az epekőre és gyógyítja a prosztataproblémákat is.
Lelki-szellemi vonatkozásban: létünk önálló irányításának a köve, kiteljesíti az önkifejezést. Segíti előző életeink reinkarnációink feltárását. A howlitnak rendkívüli a nyugtató hatása. A párna alá téve kitűnő ellenszere az álmatlanságnak, különösen akkor, ha ezt a túlzottan igénybe vett agy okozza. Türelemre tanít, és segít megszüntetni a dührohamot és a fékezhetetlen haragot. Egy darabot a zsebünkbe téve elnyeli a haragunkat, és bármit, ami ellenünk irányul. Lehetővé teszi a gáncsoskodásra és az önzésre való hajlam legyőzését, erősíti a pozitív jellemvonásokat. Nyugodt és értelmes kommunikációra ösztönöz. Erősíti az emlékezetet és serkenti a tudásszomjat.
Megnyugtatja a zavaros érzelmeket, különösen azokat, amelyeket az előző életek okozzák. Felbontja azokat a kötődéseket, amelyek a régi érzelmeket a jelenlegi élethez láncolja.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
Tavaly már ötödik alkalommal rendezték meg a nemzetközi tájfotó versenyt, amire Kanadától Szlovákiáig, Ausztráliától Norvégiáig érkeztek nevezések. A legjobb fotókat egy hatfős zsűri választotta ki. A korábbi évekből a verseny honlapján a 101 legjobb nézhető vissza az archivumban. Természetesen megnéztem a legutóbbi vereseny magyar vonatkozását. A verseny kiadványában helyet kapott egy magyar fotós is, Dvornik Gábor, először az ő képét mutatom meg:
És most nézzünk meg húsz díjnyertesfotót.
© “Autumnal Abstract,” Paul Marcellini (USA), Winner, International Landscape Photograph of the Year
© “Falling Down I,” Ann Kristin Lindaas (Norway), Winner, The Exemplary Tree Award
© Pindan shoreline, near Broome, Western Australia. Mat Beetson (Australia)
© Red Sand Garden (Royal Botanic Gardens), Cranbourne, Victoria, Australia. Peter Virag (Australia)
© “Blue Ribbons,” Chris Byrne (USA), Winner, The Abstract Aerial Award
© “Twisted Forest,” Adam Gibbs (Canada), Winner, International Landscape Photographer of the Year
© “Singled Out,” Greg Boratyn (USA), 2nd Place, International Landscape Photographer of the Year
© White Mountains National Forest, New Hampshire, USA. Matt MacPherson (USA).
© Mount Bromo, Jawa, Indonesia. Callie Chee (Australia)
© Grosser Rachel, National Park Bayerischer Wald, Bavaria, Germany. Lukáš Veselý (Czech Republic)
© Keetmanshoop, Namibia. Andrey Omelyanchuk (Russian Federation)
© “Imperial Dunes,” Greg Boratyn (USA), 2nd Place, International Landscape Photographer of the Year
© Southern USA. Thorsten Scheuermann (USA)
© South East coast of Australia. Warren Keelan (Australia)
© “Alone,” Roberto Marchegiani (Italy). 3rd Place, International Landscape Photograph of the Year
© “Frozen Giants,” Ignacio Palacios (Australia), Winner, The Snow and Ice Award
© Eastern Sierra, California, USA. Cindy Lee Hoover (USA)
© Trees a Crowd,” Adam Gibbs (Canada), Winner, International Landscape Photographer of the Year
© Narvtinden, Lofoten, Norway. Daniel Laan (The Netherlands)
© “The Archer,” Miles Morgan (USA), 2nd Place, International Landscape Photograph of the Year
Forrás: International Landscape Photographer
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
Tavaszi nagytakarítás volt a privát levelezésemben is és megtaláltam egy 2009 októberében írt kis cikkemet, amit részben álmodozásból, részben az akkori valós érzéseimből és tudásomból gyúrtam. Nem is emlékszem már, hogy mi volt a pályázat témája amire írtam.
Közel 10 év telt azóta, akkor még nem sokat tudtam a pánikbetegségről sem, azt meg nem is hittem volna, hogy pár év múlva az életem része lesz. Ahogy újraolvastam amit akkor írtam, rájöttem, hogy az elmúlt évek sok-sok nehézsége után is megmaradt, hogy sokkal többre képes egy ember, mint hinné. Van mélypont, esünk depresszióba, veszítünk el örökre számunkra fontos embereket. Ami ironikus az időzítében, hogy ismét tovább kellene lépnem a főállásomból, mert már túl rég vagyok ugyanott.
Íme, néhány évvel azelőtt, mielőtt Kunigunda "megszületett" az alábbiakat írtam:
Mézzé vált élet
Régen savanyú ember voltam, ezt akkor még nem tudtam, csak utólag derült ki. Nem értem, miért nem szólnak időben az embernek az ismerősei, csak utólag. Vagy önhittségünkben nem halljuk meg a szavaikat, nem akarunk tudomást venni arról, ami bántó lenne? De most már mindegy. Sok mindent tapasztaltam meg azóta, és csak most kezdem érteni az eseményeket. Most kezdek eszmélni, érteni.
Azt már igen korán felfedeztem, hogy nem vagyok jó helyen. Felnőtt lettem, álmaim városában élet, de hogyan. Nem voltam elégedett és mégis csak sodródtam, nem haladtam sehová. Még álmodozni se tudtam igazán. Nem volt cél, álom, vízió, csak a sodródás. Nagyon lassan indultam el, botladozva, tapogatózva. Az első, ami kapaszkodót jelentett, az a Feng Shui volt, az ősi keleti művészet, amely az emberért van és a jobb életért.
Akkor még csak azt tudtam, hogy jobb életet akarok, de hogyan, miből, azt nem tudtam elképzelni sem. És jöttek sorra a dolgok a térrendezéstől a nemesköveken át az illóolajokig. Az ezotéria mindig is izgatott, ki tudja, talán lappang bennem valami földön túli. Tettem elméleti kiruccanásokat a mágia felé is, de túl vadregényes nekem az a táj. A komoly változás időpontját nem tudom felidézni, sőt azt sem merném állítani tudatosan, hogy munkált bennem a csupa nagybetűs VÁGY, pedig így lehetett, de valahol ott nagyon belül munkálkodott. A munkám nem tett boldoggá, kellet hát valami más jellegű sikerélmény. Ha a világot nem tudom megváltoztatni, megváltoztatom hát önmagamat. Egy reggel úgy ébredtem, hogy most van elegem a súlyomból és lett célom, és végre valami adott egy pöccintést, mert ezt talán még lökésnek nem nevezném. A siker már igen, az már lökés volt. Lett újabb célom, elkezdtem életemben először komolyan nyelvet tanulni, el akartam érni a nyelvvizsgát. Kezdtem ráérezni arra, hogy milyen megfeszítve küzdeni valamiért, vágyni a sikerre, az elismerésre. Hiába alapvető emberi dolog az elismerés utáni vágya, ez a vágy nagyon el tud szunnyadni. Bennem ébredezni kezdett. Karácsonyra azonban kaptam egy könyvet, ami már teljes lavinát indított el. A világegyetem olyan törvényeit feszegeti, amit nem tanítanak sem fizikaórán, sem csillagászaton. Ez az egy könyve elég volt hozzá, hogy elszabaduljon az álomgyár és a kutatómunka, és egyre kerestem az információt és a lehetőségeket. Az a könyvet hajnalra kiolvastam és jött a könyvtár, még több és több könyv, internet és saját tapasztalat. Olvastam mások beteljesült vágyairól és hinni kezdtem benne, hogy az enyémek is teljesülnek. Újabb képzést kezdtem újabb célokat kerestem, éreztem, hogy nincs megállás. Olyan felemelő érzés a reggeli napsütésben, emelt fővel, majdnem táncolva menni valahová. Már tudtam mit akarok, a lepke bábja elkezdett felfesleni. Új munkahelyem lett és az életem hihetetlen sebességre kapcsolt. Még most is, itt a kert nyugalmában a teraszon üldögélve is érzem a pillanat varázsát, amikor először ki mertem mondani, igaz, akkor még csak magamnak: boldog vagyok! És nem csak boldog, de képes mindenre! A lehúzó lelkületű ismerősök pedig, mint a mágnes azonos pólusai egymást olyan erővel taszítottak, eltaszítottak, de előbbre vittek.
Amit évekig kerestem, mindig is bennem volt, amit kívül kerestem, bent találtam meg. A savanyú, befelé forduló emberből, bármily meglepő is, tanácsadó lett, aki azon dolgozik, hogy segítsen az embereknek.
A vágyak, a tiszta vágyak elmossák a „savanyúságot”. Most már tudom, hogy álmok és hit nélkül nincs siker, de azt is tudom, hogy a vágy csak az út, sőt csak az üzemanyag. Ha nincs, vágy nem működik a hajtóművünk, nincs haladás.
A szerpentin (“kígyókő”) feltehetőleg a kígyóbőrre emlékeztető pikkelyes-foltos kinézetének köszönheti a nevét. Már a rómaiak előtti időktől kezdve, egészen a középkorig védelmező, betegséget és átkot elhárító kőnek tartották, ennek megfelelően furcsa, groteszk és rémítő amuletteket metszettek belőle, hogy “elijessze” az ártalmakat. Egyes források szerint a szerpentin megóv a csípő vagy harapó, mérgező élőlények támadásától. Innen is eredhet a “kígyókő” elnevezés.
Komlóssy Vera szerint támogatást nyúlt abban, hogy önmagad elfogadd és szeresd, mert mindennek ez az alapja az életedben. Segít rátalálni és tisztelni saját értékeidet, felülemelkedni önmagad ostorozásán. Enyhíti a stresszt, a feszültséget, kiigazítja a túlzott hangulatingadozást, támogat a lelki békéd megtalálásában. A szerpentint a megértés, béke köveként is ismerjük, hiszen összhangot teremt környezetében és támogatja az érzelmi stabilitást.
Enyhíti az izomgörcsöt, a szívritmuszavart, és segít a menstruációs görcsök oldásában is. Más források szerint egyensúlyban tartja a vércukor szintet, vese- és gyomorpanaszok, egymást rendszeresen váltogató hasmenés és székrekedés esetén is segíthet.
Források: Komlóssy Vera: Kristálygyógyászat és terápia
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :) Köszönöm!
Amikor lecseng a karácsonyi-újévi hangulat, lekerülnek a dekorációk én máris a tavaszt várom. A színeket, napfényt az újrakezdés érzését. Most azonban még szürke, latyakos napokat kell átvészelni valahogyan, hát koratavaszi szépségek fotóival próbálom kicsit felvidítani a lelkemet. Néhány gyönyörű képet megosztok veletek is, hangolódjunk együtt a tavasz érkezésére.
Forrás:adme.ru
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
A Pantone amerikai cég, minden év decemberében megválasztja a következő év hivatalos árnyalatát, ami meghatározó lesz mind a divatvilágban, mind a sminktrendekben és a lakberendezésben is. A 2018-as színről szóló bejegyzésben kicsit többet írtam a Pantone cégről. Nem olyan rég követem, hogy milyen színnel rukkolnak elő, így csak az utóbbi 3 évet tudom felidézni: 2016-ban 2 szín volt (kivételes eset), a rózsakvarc és a derűs kék, 2017-ben a lombzöld, és 2018-ra az ultraibolyát választották, egy különös, misztikus lila árnyalatot.
Lássuk mire szavaztak, mi lesz 2019 színe. A befutó a Living Coral nevű, 16-1546-os kódú szín lett. Instagram posztjában a cég úgy jellemzi a színt, hogy egy élénk és életigenlő narancs egy kis arany felhanggal. A Living Coral üdvözli és ösztönzi a könnyed életet, szimbolizálja az optimizmus és örömteli törekvések szükségességét. A Living Coral, a halványított terrakotta, nyugalmat árasztó szín, olyan, mint megérkezni egy oázisba - ahogy a Pantone cég fogalmazott.
A szakemberek általában hosszas, többek között művészeti és szociális megfigyelések után választják ki a színt, az idei indoklása: a felgyorsult világunkban, ahol mindent behálóz a technika, a virtuális valóság, még nagyobb szükség van a melegségre, a meghittségre. Szerintük ez a puha, kissé pasztelles korallszín pont ezt az érzést sugározza, és közben energikus, optimista látványt kelt.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
Macskagazdi vagyok, de ez nem zárja ki, hogy néhány gyapjas kis rágcsálóért is oda tudjak lenni. Ráadásul ugye a bébi korú állat még aranyosabb, mint a felnőtt (a csincsillánál ez akár 400 gr súlyt is jelen), szóval nincs abban semmi különös, hogy belefeledkeztem egy bébi csincsilla fotógyűjteménybe. A több mint 100 fotóból 25 különösen jól sikerültet osztok meg most veletek.
U.i.: ne szóljatok a macskámnak :)
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
Egyik ásványbeszerző utam során feltűnt néhány érdekes, foltos mintájú ásvány. A címkéjük szerint Variscit a nevük. Természetesen nem tudtam őket otthagyni. A neten nem sok magyar nyelvű információ van róluk, a nemzetközi nézelődés során láttam, hogy más országokban több színben is kaphatóak. Komlóssy Vera könyvében néztem utána, hogy mit lehet tudni erről a kőről.
Enyhíti a fáradtságot, új erőt juttat a szervezetbe. Fokozza az intuitív képességeket, így a segítségével könnyebben és gyorsabban találjuk föl magunkat nehéz helyzetekben, és azonnal tudjuk is a jó megoldást. Racionálissá és világossá teszi az elmét. Serkenti a szervezet anyagcsere-folyamatait. Gyógyítja a köszvényt, gyomorfekélyt, megakadályozza a szervezet elsavasodását, enyhíti a gyomorhurutot és a görcsös fájdalmakat, segít például a menstruációs fájdalmak esetén is. Erősíti az idegeket. Ékszerként, marokkőként, lakásdíszként és meditációs kőként is használatos, de akár elixírt is készítenek belőle a gyomorbántalmakra.
Forrás: Komlóssy Vera: Kristálygyógyászat és terápia
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)
Van aki utálja a havazást, van aki imádja és van aki tudomásul veszi. Akik örülnek a hónak, azok közül néhányan kellően kreatívak és ügyesek ahhoz, hogy mosolyra fakasztó vagy éppen meghökkentő rövid életű szobrokat alkossanak. Amikor elkeztem nézegetni és gyűjtögetni a fotókat, akkor mennyiséget találtam, hogy a negyvenes darabszámhoz közelítve már megálljt kellett parancsolni magamnak, mert akár száz fölötti fotót is tudtam volna gyűjteni igen rövid idő alatt. Most egy véletlenszerű válogatást állítok össze a különböző nehézségi és kreativitási fokkal jellemezhető hó alkotásokból. Jó szórakozást!
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)