Mikszáth Kálmán: A szerencse kereke
Ma van Mikszáth Kálmán születésének 170. évfordulója, akit a nagy palóc mesemondóként szoktak emlegetni, ezért úgy gondoltam, hogy ebből az alkalomból egy talán kevéssé ismert, aranyos rövid történetét osztom meg veletek.
A szerencse kereke (1886)
Jóllehet az élelmes reklám már a szerencse hollétét is nyilvánosságra hozta, hogy „Isten áldása Kohnnál Szegeden” - azért meg lehet azt néha találni egyebütt is.
Egészen véletlen, hol és hogy jön össze vele az ember. Némelykor Kohn úr sem szükséges hozzá.
Mert mindenféle alakban jár Fortuna őnagysága. Néha szép kisasszonnyá lesz, aki a farsangi bálokon beléd szeret és hozzád megy. És persze nagy hozománya van. Ha gazda vagy, eső képében is meglátogathat, ha hivatalnoknak szánt végzeted, s ő mégis kacsintani akar reád, belebújik a patrónusaid mosolyába. Szóval kitanulhatatlanok az útjai. Azért hiszem, hogy asszony.
De mégis a legtermészetesebb, legszeretetreméltóbb a saját ruhájában, ahol igazi eklat-val fordíthatja rád rózsaszín szaruját, ahonnan csövestül ömlik az áldás. De hogy ilyen módon lehessen hozzá szerencsénk, ahhoz már Kohn kell.
Egy ilyen Kohnnak a boltja volt az alábbi épületes eset színhelye.
Egy úr állított be mintegy három hét előtt, s azt kérdezte a kereskedőtől (nevezzük Kohnnak), hogy van-e ilyen és olyan sorsjegye (nevezzük trachama sorsjegynek).
Kohn úr készségesen tolja eléje a sorsjegyeket.
- Igenis vannak. Méltóztassék!
A belépő úr átnézi izgatottan a papírokat, és kedvetlenül mondja:
- Sajnálom, itt nincs meg az a szám, amelyik nekem kellene.
- Sajnálom - viszonzá Kohn úr a kezeit dörzsölgetve. - Pedig méltóztassék elhinni, hogy az mindegy.
Az idegen úr a fejét rázva dohogja:
- Nem, nem. Nekem a 48-as szám kellene. Minden áron ez kellene.
- Sajnálom.
- Nem sajnálom érte a pénzt.
Nincs az a Kohn a világon, aki erre fel ne üsse a fejét.
- Hátha meg lehetne szerezni?
- Próbálja meg az úr, s én szívesen megfizetem kétszeresen is.
- Utánajárok, s ha lehetséges, egy hét alatt itt lesz a sorsjegy. Tessék talán egy hét múlva erre fáradni.
- Eljövök.
Egy hét múlva csakugyan bejött az idegen a jegy után tudakozódni.
- Megvan! - kiálta örömmel a kereskedő. - A pontosság az első a világon. Ha a Kohn cég valamit megmond, az meg van mondva, uram. Kikerítettük.
Az idegen férfiú látható megelégedéssel nézte meg a sorsjegyet.
- Igen, a 48-as - mormogá. - Ennyit mondtam. Ez az!
S a legnagyobb készséggel fizette ki nemcsak az árát, hanem a kövérre számított utánajárási költségeket is. Tetejébe még Kohn úr kezeit is megrázta az ajtóban, s hálás hangon mondá:
- Köszönöm, uram, nagyon köszönöm.
- Íme egy bolond - jegyezé meg Kohn úr a segédnek. - A világ tele van az effajta csodabogarakkal. Azon az áron két sorsjegyet vehetett volna.
Hanem bezzeg meghökkent és elhűlt Kohn úr nehány nap múlva, mikor a »Mercur« közlöny meghozta a trachama sorsjegyek nyerőszámait, s mindjárt elöl ott villogott az eladott sorsjegy száma: a 48.
A legelső inast, aki legközelebb állott mellette, úgy ütötte nyakon, hogy az a pudli alá szédült.
- Milyen eset! - kiáltá. - Hát lehetséges ez? Mert hogy valaki véletlenül nyer, az semmi. De ez az ember tudta. Egész bizonyosra kereste a 48-as számot. És ez a szám a kezem közt volt. Itt tartottam. Oda sem kellett volna adnom.
És ezzel olyan méregbe jött, hogy a másik inast is nyakon ütötte (azoknak ugyan beütött a trachama-húzás!).
Egész nap nem ment ki az eszéből. Töprengett a megfoghatatlan eseten.
„Hogyan tudhatta az az ember? Kiszámította volna? Talán maga az Orlice volt, vagy a nagy Mihalik. De nem, bolondság, hisz ez lehetetlen, és mégis... tudta, tudnia kellett... mért ragaszkodott volna máskülönben éppen a 48-as számhoz?”
Valóban megfoghatatlan volt, s oly rendkívüli eset, aminő még soha elő nem fordult vele, pedig már harminc éve árulja a sorsjegyeket.
Izgatottsága a végsőig volt fokozva, midőn megnyílt az ajtó, s egykedvű arccal lépett be a szerencsés idegen a „Mercur” után tudakozódni: ha megjelent-e már?
- Ön nyert! - hörgé Kohn. - Ön nyert!
- Tudtam előre! - felelte az idegen hidegvérrel.
- A második treffert ütötte meg.
- Nos, az igen szép. Ötvenezer forint. Hadd lássam csak...
Megnézte a nyerő számokat, s aztán zsebébe tette a lapot olyan nyugalommal, mintha semmi sem történt volna vele.
A kereskedő egyre jobban ámult-bámult.
- Uram! - kiáltá. - Egy nagy kérésem volna önhöz.
- Szívesen, uram, parancsoljon. Hiszen önnek köszönhetem a dolgot. Ha ön nem szerzi meg...
- Nem kívánok semmi egyebet, mint hogy közölje velem a titkát, mi vezette arra, mi adta önnek azt a sejtelmet?
- Több volt, tudat volt.
- Az a tudat, hogy a 48-as szám lesz a nyertes?
Az idegen mosolygott.
- Nagyon egyszerű az egész. Elmondom őszintén. Ahogy a Mária Valéria utcán jövök, föltekintettem egy nagy ház bizonyos ablakára, ahonnan az a leányka szokott néha kinézni, akit szeretek, s akit hozzám nem adtak a szegénységem miatt. Egy sajátságos konvulzív köhögési roham fogott el, éppen abban a percben, ahogy föltekintettem, s a szemembe tolult könnyek szivárványán összefolyt minden tárgy előttem, s úgy rémlett egy percig, hogy minden ablakból hét kis macska néz le rám. Egy gondolatom támadt, mely meggyőződésemmé vált, mihelyt megfogamzott. Megolvastam az ablakokat, hét volt. Nos, legott benyitottam az ön boltjába. És, mert hétszer hét negyvennyolc, kértem öntől a 48-as sorsjegyet. Így történt az egész.
...Most aztán nem bámult többé a kereskedő.
Látta, hogy a szerencse nem változott meg, most is a régi, aki eddig volt.
Még azt sem kívánja meg attól, akihez hozzászegődik, hogy az egyszeregyet tudja.
Forrás: mek.oszk.hu
Hogy hol van Tündérország? 
Tündérország nyugodalma.
Éppen akkor szállt le megpihentetni egy katicabogár a közeli fűszál hegyére. A tündérek rögvest körbeállták.
- Katicácska, szerinted kinek van a legszebb háza? –szegezték neki a kérdést.
- Számomra a Nárcisz a legszebb, hiszen olyan sárga színben pompázik, mint amilyen én is vagyok. Nyitott kelyhéből pedig annyi édes, illatos virágport vihetek a kaptárba, amennyit csak elbírok, és ezért a méhkirálynő nagyon megdicsér. – lelkendezett a méhecske.
- Köszönöm, de szerintem a liliomról tárul a legszebb látvány. Róla az egész kertet belátni, hiszen ő a legkecsesebb, legmagasabb virág köztetek. Virágnektárja pedig oly aromás, melynél finomabbat még sosem kortyoltam. – válaszolta a pillangó és tele szívta magát az édes nedűvel.
- Elmarad a karnevál! – hüppögi könnyeit törölgetve. Mindannyian a kis tündérlány vigasztalására sietnek, és már senkit sem érdekel az előbb még oly fontosnak tűnő versengés a szépségért. - Az egész Rózsapalotát ellepték a hangyák, a friss hajtásokat a levéltetvek dézsmálják, a függönyöket a molylepkék rágják szét. Hiába minden, lehetetlen elűzni őket, így nincs hol megtartani a karnevált. A Tündérkirálynő naphosszat csak keservesen zokog, amitől szörnyű fejfájás gyötri és már aludni sem tud miatta. - meséli végtelen panaszossággal a tündérke.
Azonnal a fogadására siet és hálásan köszönti:
Kirsten Chursinoff egy kanadai alkotó, aki Vancouverben él, és művészien közelíti meg a témáit, amit tűvel és textillel varázsol elénk, többféle technikát ötvözve. A műveit a természet ihleti.
Gondolom már sokan rájöttetek, hogy én soha nem fogok felnőni igazán. Ma is egy babakészítőről mesélek, és bemutatom néhány munkáját.
A Feng Shui 4000 éves múltra tekint vissza, amit Kínában hétpecsétes titokként kezeltek, és tulajdonképpen az elrendezés kínai művészete A szó jelentése: szél és víz.
A chi a Feng-shui legfontosabb fogalma. A chi az életenergia, amely áramlásaival körülvesz bennünket. "A chi olyan, mint az áramló szél, pozitív, amikor szabadon áramlik, fénybe vonva mindent, amit megérint" (Li Pak Tin). A chi azonban negatív energiává válik, ha megreked egy sötét sarokban, vagy az épületek, falak, bútorok akadályozzák a szabad áramlását. A chi szintén ártóvá válik, ha egy egyenes mentén - pld: út, folyosó - túl gyorsan folyik végig. A képen látható szobában például nem tud akadálytalanul áramlani a chi.
A Feng-shui szakértő a jó és ártó chi áramlásokat próbálja felderíteni, és szabályozni, úgy hogy javítsa a terület adottságait és ezzel együtt az ott lakó emberek chijét is. Az ember chije az életerő, amely velünk van a születéstől a halálig. A chi áramlása a testben meghatározza viselkedésünket, más emberekhez való viszonyunkat és egészségünket is.
Szilveszter Szent Szilveszter pápa (mh. 335) ünnepe. Az óév utolsó napja félünnep. Tilos a mosás, ruha-teregetés, mert a családból kihalna valaki. Szemetet ugyanúgy nem visznek ki, mint Karácsonykor, mert a szerencsét vinnék ki a házból. Estéjén szokásos a jövőfaggató ólomöntés. Éjféli óraütésre elfújják a gyertyát, s csak a tizenkettedikre gyújtják meg ismét. 12 órakor ki-ki megnézi a falon árnyékát, aki nem találja a magáét, az meg fog halni az új évben. Azt tartják, a Szilveszter-napi álom beteljesedik.
Január 1, Újév, kiskarácsony napja, Jézus körülmetélésének ünnepe. A régi rómaiak március 1-jével kezdték az évet, ezt az időpontot Julius Caesar január 1-jére helyezte, a keresztény korban január 6-ra, a IV. században pedig december 25-re tették át az újév kezdetét. XIII Gergely pápa 1582-es naptárreformja január 1-jét jelölte ki a naptári év kezdetéül, az egyházi évet 
viszont advent első napjától számítják. Ezért a fenti időpontok mindegyikéhez kapcsolódnak újévi szokások. Désen és Jászberényben éjféli óraütéskor a székről a földre ugorva szöknek át az újévbe, lehetőleg pénzt szorítva kezükben, Tordán reggel bő áldást kívánva búzát szórnak a meg alvókra. Somogyban a gazda, hogy baj ne érje a házat, nagy fejszére ülteti a feleségét, Göcsejben napfeljöttekor piros almáról mosdanak, hogy szépek és egészségesek legyenek, A székelyeknél ezüstpénzről itatják a marhát, hogy kár ne essék benne; az ollók, gerebenek száját egész nap zárva tartják: a vadak szája is egész évben csukva lesz. 
Elterjedt szokás, hogy ilyenkor lencsét, babot főznek: sok pénzük legyen, Újévkor malacot jó enni, mert az előretúrja a szerencsét, de szárnyast nem szabad, mert az hátrafelé kaparja, s nyulat sem, mert az meg elfut vele. Ahogy az újév kezdetén viselkedik az ember, amit ekkor csinál, ami ekkor történik vele, az és úgy jellemzi majd az egész évet, Igyekszik is mindenki jóllakni, vígan lenni, civódást, veszekedést kerülni, pénzt nem kiadni, sőt, ha lehet, kapni és így tovább. Ha férfi az első látogató, szerencsés esztendő várható. Azt tartják, hogy az ó-és újév közötti éjjelen született gyerekből nagy úr válik.
15 deka jó minőségű főtt és reszelt, vagy szitán áttört burgonyát, 15 deka vajat, 15 deka lisztet és 10 deka reszelt parmezánt, sót és egy jó késhegynyi édes, nemes rózsapaprikát jól összegyúrunk és három órán át hűvös helyen pihentetjük, aztán kinyújtjuk kisujjnyi vastagra és hat centiméter hosszú rudacskákat vágunk ki belőle (forró késsel!), bekenjük tojássárgájával és behintjük egy rész parmezán sajttal és egy rész köménymaggal. Ugyanezt pogácsaformában is el lehet készíteni. Sárgára sütjük és melegen tálaljuk.
