Régen a növényápolást is igen komolyan vették, és sok apró dologra figyeltek a növények teleltetésénél.

A szobanövényeket télen nem szabad a rosszul záródó, huzatos kettős ablakok között tartani. Az ablak és a cserepek közé tegyünk mohát, kemény papirost, és ha erősen fagy: éjszakára vigyük el őket az ablak közeléből. Nagy hőmérséklet változást nem bírnak meg a növények. Ha mégis fagy érte volna, akkor naponta kétszer hideg vízzel szórjuk be őket és néhány napig tartsuk távol a naptól és a világosságtól. A pincében tartott növényeknek gyakran utána kell néznünk, hogy nem rothadnak-e. Itt-ott meg is kell öntöznünk őket. Ha pajzstetveket fedezünk fel rajtuk, akkor dohányoldattal vagy szappanos vízzel mossuk le a leveleket puha szivacs vagy rongyocska segítségével. A pálma leveleit csak langyos vízzel szabad öntözni. Az azáleát télen sem nagyon hideg, sem nagyon meleg helyen nem szabad tartani, Állott vízzel kell öntözni és 4-6 naponként permetezni, kezelni, amitől a bimbói nagyon megerősödnek. Ha az azálea virágzik, vigyázzunk rá, hogy a napfény közvetlenül ne érje, így a virágja is és a virágok színe is tovább szép marad.

Megfagyott pálmák. Ha a pálma teljesen megfagyott, akkor menthetetlen. Ha azonban szívlevele még zöld, akkor talán meg lehet menteni. A levelek fekete, megfagyott részeit le kell vágnunk, A pálmák különösen érzékenyek a hideggel szemben. Csakis állott, langyos vízzel szabad őket öntözni. Télen, mialatt a szobát szellőztetjük, vigyük ki a pálmát és a többi növényt is a szobából, még mielőtt az ablakot kinyitjuk, és csak akkor hozzuk vissza, ha a szoba hőmérséklete megfelelő.

Ha tetszett a bejegyzés, kérlek, oszd meg, és csatlakozz a Facebookon is: Kunigunda Kincsei