Ez az az étel, amiról a Bud Spencer filmekben rendszeres hallunk, de azt hiszem, ha diétás változatot tálalnánk neki szegény pofonbajnok bizony elsírná magát, ha élne. 

Szeretem a babot, de hagymás bab elkészítése akkor kezdett érdekelni mikor már diétáztam, így nem gondolkodhattam a neten található szalonnás változatokban. Sajnos nekem túlságosan ízlik, így nehéz meghúzni a határt, hogy csak egy adag és vége. Mondjuk, legalább értem, hogy miért főzte ezt mindig Bud Spencer. Gyors, laktató és variálható, ez a változat elég szaftos, van tunkolható leve.

A hozzávalók (nagy adaghoz):

• 1 evőkanál étolaj
• 3 db nagy hagyma
• 2 db baromfi virsli füstölt
• 2 db vörös bab konzerv
• 1,5 teáskanál só
• 1 dl víz
• 2 db paradicsomos babkonzerv
• 0,5 teáskanál chili paprika

A hagymákat felezem és szeletelem, az olajon kicsi sóval üvegesre sütöm és ráöntöm a vizet, amivel jó puhára főzöm. A virsliket fél karikákra aprítom és beleszórom a hagymába. Aztán leszűröm a két vörösbab konzervet és a hagymás alaphoz adom. Jól átkeverem. 2-3 perc múlva megy hozzá a két paradicsomos babkonzerv (ebben az esetben fehér bab), természetesen a levével együtt. Ismét jól átkeverem és hagyom összerottyanni. Megkóstolom, hogy kell-e még só, vagy a konzervek elég sót adtak hozzá. A chilit a végén teszem hozzá, legutóbb viszont chipotle került bele, ami egy füstön szárított, teljesen érett, vörös jalapeño chili.

A kész étel 100 grammban 81 kcal-át tartalmaz. 

Lehet hozzá árpagyöngyöt, rizst vagy bulgurt készíteni, tetszés szerint.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

 A Bud Spencer kép AI-val módosított.

Tulajdonképpen szeretem a májat, csak néha nagyon macerásnak érzem elkészíteni. Bár rá kellett jönnöm, hogy eddig nem volt az, de azentúl az lesz. Az én általában nyugodt Leilám teljesen bezsongott amint megérezte a nyers májat a konyhában. Mióta velem van, még nem főztem májas ételt, ezért ez meglepett.  De nem adunk nyers májat egy állatnak sem,  így előbb a cicakaja készült el, amihez azt hiszem nem kell recept, só és minden fűszer nélkül főzzük a májat. Persze megfőzve már nem volt olyan izgalmas neki. Szóval a cicakaja felszolgálása után kezdhettem a saját ebédemhez. 

A hagymákat megtisztítom és felezem, majd szeletelem. Rádobom a melegeső olajra kicsit sülni. Következik a szeletelt gomba, a karikázott répa, majd a borsó. Felöntöm vízzel és ha felforrt, akkor kerül bele a máj. A sót még nem rakom bele, csak, ha kész a máj. Ha szépen megfőtt minden, mehet a só és a bors és még 1-2 percig forralom és kész is.

Hozzávalók:

• 2 evőkanál napraforgó étolaj
• 2 db nagy  vöröshagyma
• 250 g  csiperkegomba
• sárgarépa (nyers) 2 db kicsi
• 900 g csirkemáj Az űrlap teteje
• 5 dl víz
• 450 g  zöldborsó (friss vagy mirelit)
• 2 teáskanál só
• 1 mokkáskanál bors

A ragu 100 grammban 77 kcal-át tartalmaz. 

Mivel sokat készítettem, ezért többféle körettel variáltam. A legfurcsább változat, de sok ételellel megteszem, hogy egy adagot egy teljes kiőrlésű tortillába tekerek és úgy meglegítem meg. A tortilla egy remek kiegészítő lett a konyhámban, mert nem romlik könnyen és jól felhasználható. Nem tudom mikor ettem kenyeret vagy bármilyen pékárut. Tojással és sajttal remek gyors vacsorát lehet belőle összedobni. Talán azt megmutatom valamikor.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Egy gyerekkori ételt gondoltam újra, talán gyorsabbra. Csak az ízvilágot akartam megtalálni, a pepecselést nem annyira és ez többé-kevésbé sikerült is. Kicsi korom óta szeretem a szabolcsi töltött káposzta kukoricadarával készült változatát. Sokáig nem készítettem, mert más a darát nem szereti én meg káposztát nem szeretek tölteni. Nincs is gyakorlatom benne, rettenetesen csúnya szörnyszülöttek kerültek a fazékba, ha mégis nekiveselkedtem.  

Aztán azon kezdtem agyalni, hogy lehet azt az ízt indokolatlan káposztalevél tekergetések nélkül elkészíteni. Tettem egy próbát, az már közelített, de több húst igényelt volna. Újra nekifutottam. Családi adag készült, viszonylag kevés káposztával, mert a főtt káposztát sem szereti mindenki. A most leírt káposzta mennyiségét bőven meg lehet emelni, de akkor szép nagy fazék legyen otthon, mert ezekkel a paraméterekkel én egy minimum 5 literes edényt töltöttem meg. Ha pedig nincs káposzta, akkor a kelkáposzta is megteszi, de majd télen savanyú káposztával is kipróbálom, mert gyerekkoromban azzal is készül töltött káposzta. A családi adag sertéshússal készült, a kompromisszumos megoldás érdekében viszonylag alacsony zsírtartalmúval, mert van, aki figyeli a kalóriákat és van, aki nem.

Hozzávalók:

• 500 g kukoricadara (figyeljünk rá, hogy dara legyen!)
• 510 g csiperkegomba
• 500 g max. 30% zsírt tartalmazó darált sertéshús
• 1 kg nyers káposzta vagy kelkáposzta
• 640 g paradicsompüré
• 1,2 l víz
• só
• bors

A darát a hússal, aprított gombával kevés sóval és borssal jó alaposan összekeverem és félreteszem kicsit. A káposztát csíkokra vágom. A fazék aljára elterítek egy réteg káposztát, aztán elkezdek gombócokat formázni a darából. Egy evőkanállal próbálom egyformára adagolni a gombócokat. A káposztára rakosgatom őket, nem túl közel egymáshoz. Aztán újabb réteg káposzta, megint gombócok. A tetejére hagyjunk káposztát. Egy kis sóval megszórom és felöntöm egy liter vízzel. Kb. 30 perc főzés után a paradicsompürét simára keverem a vízzel és ráöntöm a káposztára. További 10 percig főztem. Mindig azt láttam, hogy a töltött káposztát megkóstolták az asszonyok, hogy készen van-e már, bármivel is volt töltve. Ezt a lépést sem hagytam ki a retró érzésből. Én akkor még kicsit sóztam, de azért kóstolunk, hogy tudjuk kell-e még valami és megfőtt-e a dara. Ha megfőtt, a gombócok szépen meghíznak.

De most is kiszámoltam a kalóriákat, hétvégi főzés ide vagy oda, a szabály az szabály, a diéta meg diéta. Ez a változat 100 grammban 97 kcal-át tartalmaz és nagyon laktató étel.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Először nem akartam feltenni ezt a csúnyácska töltött gombát, de aztán úgy gondoltam, hogy mivel nem csak diétásnak mondható, hanem a másik számomra fontos szempont is megvalósul benne, hogy ne pazaroljam az élelmiszert, mégis megmutatom. Már az elején jelzem, hogy nem szép és nem is „szabályos” töltött gomba.

A történet úgy kezdődött, hogy a megmentendő zöldségek között volt a boltban egy doboz gomba. Gyorsan átfutott a fejemen, hogy otthon a hűtőben is van mit megmenteni, van maradék sajt és csirkemell sonka, aminek ugyan még a szavatosságán belül vagyunk, de ilyenkor én már jobban szeretem kicsit hőkezelten enni. Így csupa mentett alapanyagból lett egy kis töltött gomba, amit csak átlagos méretű fejekbe töltöttem, nem olyan szép nagy tölteni valókba.

A hozzávalók:

• 500 g csiperkegomba
• 100 g szeletelt csirkemell sonka
• 160 g rántani való sajt
• kevés olaj
• só
• bors
• kakukkfű

A megtisztított gombakalapokat 2-3 percre sós és kakukkfüves vízbe dobtam forrni, hogy ízesebbek legyenek, jól felveszik a kakukkfű zamatát. Szűrővel kiszedtem őket, és beledobtam a vízbe a tönköket, de azt már 10 percig főztem.

A tepsi aljára került egy leheletnyi olaj, és belesorakoztattam a kalapokat. A megfőtt tönköket sajttal és sonkával beledobtam az aprítóba, és feldaraboltam az egészet. Aztán pici sót és borsot adtam hozzá. A sajt kellően összefogta a masszát, így csak egy kiskanál segítségével bele kellett raknom a gombafejekbe és mehetett is a sütőbe. Közepes hőfokon addig sütöttem, amíg egy kis színt kapott a töltelék.

Ezekkel az arányokkal az étel kalóriatartalma 100 grammban 77 kcal.

Majonézes kukoricát készítettem mellé, nagyon kevés majonézzel, abból is a könnyebb változattal. 280 g lecsepegtetett konzerv kukoricához csupán 25 g majonéz került, így nekem 87 kcal lett az eredmény.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Szeretem a zöldséges-tejszínes ételeket és meg voltam győződve róla (42 nappal ezelőtt, amikor kezdődött ez az egész), hogy le kell mondanom róluk. De aztán maradt egy kevés karfiol a hűtőben. Ezt a karfiolos szószt azóta két változatban is elkészítettem már, más-más lett kalóriatartalom, sajnos nekem a vegán változat ízlett jobban, amiben persze kicsit több az a fránya kalória. Először ugye, csak jó egy maréknyi karfiolom maradt, abból készül a szósz az alábbi hozzávalókkal:

• 115 g karfiol
• 200 g főzőkrém növényi zsírral (Meggle)
• 2 teáskanál (14 g) teljes kiőrlésű liszt
• 2,5 dl víz
• 1 csipetnyi só
• 3 g szárított kapor
• 1g őrölt színes bors

Ennek a kalóriatartalma 100 grammban 70 kcal

A másik változatot (ez van a fotón) főzőtejszínnel készítettem, már nagyobb adagban, előre megfontolt szándékkal. Meglepődtem azon, hogy így kevesebb  lett a kalória.

• 350 g karfiol
• 0,5 liter víz
• 1 teáskanál só
• 0,5 főzőtejszín (Milkeria,10%-os)
• 3,5 mokkáskanál szárított kapor
• 0,5 mokkáskanál fehérbors
• 25 g teljes kiőrlésű búzaliszt

 Ennek a kalóriatartalma 100 grammban 58 kcal

Az elkészítés menete ugyanaz mindkét esetben: sós vízben megfőzöm a karfiol darabokat, aztán a lisztet simára keverem a tejszínnel/főzőkrémmel, és a karfiolra öntöm. Kicsit összerottyan, beledobom a kaprot (azt hiszem idén ez az év fűszere nálam) és a borsot. Jó elkeverem a fűszert a szószban és készen is van.

Petrezselymes bulgurt készítettem hozzá.

Meglehetősen bőkezűen mértem ki az adagokat, 170 g kész bulgur kapott 180 g szószt és ez így 239 kcal lett, én meg olyan jóllakottnak éreztem magam, hogy most még hasonlat sem jut rá eszembe.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom, ahogy ahhoz is, hogy rögzítsem mit és mennyit eszem és iszom, mozgok.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Ez a történet már hetekkel ezelőtt kezdődött. Bevásárlás közben szembejött velem a lecsópaprika, csinos sárga hálóba öltözve. Sosem raktam még el semmilyen formában, elkezdtem gondolkodni, hogy mit is lehetne csinálni belőle. Kis nézelődés a neten egy kevésbé macerás ötlet után kutatva. Mi a szösz az a borkén? Hol kapok én olyat? És egyáltalán, mi lesz ebből? Hát lett lecsóalap, ami tulajdonképpen nem csak lecsóhoz jó, 1-2 tojással gyorsan lehet belőle reggeli is. (Hagymás tojás kedvelők előnyben).

Hozzávalók:

• 1 kg vöröshagyma (tisztítva ennyi)
• 1,5 kg lecsópaprika
• 1 dl olaj
• 2 ek só
• 1 késhegynyi borkén
• 1 késhegynyi nátrium-benzoát

A megtisztított hagymákat fél karikákra vágom és az olajon elkezdem sütni. Közben a paprikákat kicsumázom, és csíkokra vágom, és a hagymához adom. Hozzáadom a sót és puhára párolom (a zöldség levet ereszt). Ha megpuhult a paprika, lezárom a gázt és belerakom a borként és a nátrium-benzoátot és jól belekeverem. Még forrón üvegekbe rakom és száraz dunsztba teszem.

Csináltam kisebb adagokat is, ha hagymás tojást szeretnék, akkor csak belekanalozok egy kis alapot a serpenyőbe és pár perc alatt kész a kaja, nem kell várnom míg a hagyma végre megfelelően megsül, amihez nem mindig volt türelmem. 

A kész lecsóalap 100 g-ban 61 kcal-t tartalmaz.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom, ahogy ahhoz is, hogy rögzítsem mit és mennyit eszem és iszom, mozgok.

Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Volt nekem egy jó kis sült gombás tésztasalátám, ami meglehetősen tartalmas volt, ezért nem is volt éppen kevés a kalóriatartalma. De a jó ízekről nem akarok lemondani, csak a korábbi derékbőségemről. Ezért gyorsan csináltam egy könnyebb változatot (az eredeti kalóriatartalmát még nem mertem kiszámolni). Most az egyszerűbb változatot írom le, de biztos vagyok benne, hogy lesz még 2.0-ás változat is.

Hozzávalók:

• 400 g főtt, teljes kiőrlésű penne
• 500 g friss gomba (pl. csiperke)
• 150 g piros, húsos paprika (pl. kápia )
• 1 doboz csemegekukorica
• 4 db keménytojás
• 100 g majonéz
• 1 kis pohár natúr joghurt
• pici étolaj
• só
• bors

A megtisztított megmosott gombát egyenletes szeletekre vágom és sütőben megsütöm, csak 1-2 fújásnyi olajat téve alá, pici sóval megszórva szép barnára sütöm. Nagyon össze fog esni, de az íze intenzívebb lesz. (Az olajspriccelő kis kütyüm nagyon hasznos, így nem szalad meg az olaj a kezemben.)

Megfőzöm a tojásokat, közben apró kockákra vágom a paprikát.

Felrakom főni a tésztát (hagyományosan, egyszerűen sós vízben, és al dente állagig főzöm).

Előveszek egy tálat és a főtt, leöblített tészta már mehet is bele. Belerakom a felvágott paprikát, aztán jön a kukorica, azt is belekeverem. A sült gombát hagyom kicsit hűlni, majd hozzáadom. A tojást nagy lyukú reszelőn lereszelve keverem a salátába. Aztán a majonézt a joghurtot és csapott mokkáskanál borsot habverővel simára keverem és megy a salátára (a borsot ízlés szerint lehet adagolni, lehet több is). Jól átkeverem az egész masszát és készen is van. Kóstolás után lehet igazítani a sót, borsot. Frissen is finom, de egy éjszaka a hűtőben szépen összehozza az ízeket.

A saláta 100 g-ban 89 kcal-t tartalmaz.

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom, ahogy ahhoz is, hogy rögzítsem mit és mennyit eszem és iszom, mozgok.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

A diéta megdolgoztatja az ember agytekervényeit is. Nem csak ki kell találni mit főzzek, de annak kalóriaszegénynek kellene Így jön az ismerkedés olyan dolgokkal, amit eddig nem nagyon néztem meg a boltban, és ott van még a maradékok hasznosítása is. Most a rántani való sajttal kötöttem ismeretséget, mert a kalóriatartalma jóval kedvezőbb volt, mint a konkurens félkemény sajtoké. A csirkemell sonka adott volt, fel kellett használnom, a karfiolból meg többféle étel készült (ha már több mint 1 kilós példányt találtam).

A kosárkákhoz viszonylag kevés hozzávaló kell (ebből 6 kosárka lett):

• 100 g csirkemell sonka, szeletelt
• 260 g rántani való sajt
• 300 g karfiol
• 2 db tojás
• só
• bors
• pici olaj

A karfiolról 6 db szép rózsát leszedtem, és sós vízben kicsit előfőztem (5-8 perc). A tepsibe fújtam egy kevés olajat, és beleraktam a 6 szelet sonkát. A tojásokat felvertem, sóztam, borsoztam és a már kicsit kihűlt karfiolokat jó alaposan megmártogattam, hogy mindenhová jusson a tojásból. A tojásos karfiol a sonkaszelet közepére raktam. A sajtot nagy lyukú reszelőn lereszeltem és a nagyobb részét kb. egyenlően elosztottam a karfiolokon, amennyire lehetett nem túlszórva a sonkán. Egy kevés maradék sajtot a megmaradt tojásba kevertem és kanállal a kis kupacok tetejére adagoltam. Bekerültek a sütőbe és pirulásig sültek közepes hőmérsékleten. Én talán picit túl is sütöttem, hogy ropogós legyen.

A kész étel 100 g-ban 130 kcal-t tartalmaz. Pikáns savanyított gombával fogyasztottam, annak a receptjét is hozom majd később (bár tényleg savanyú és inkább csípős, mint pikáns, de mindent a maga idejében).

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom, ahogy ahhoz is, hogy rögzítsem mit és mennyit eszem és iszom, mozgok.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Ha a spenótot időben kivesszük a fagyasztóból, akkor jó esetben mire hazaérünk kiolvad, így meglehetősen gyorsan össze lehet dobni ezt az ételt. Míg kifőzzük a pennét, körülbelül a szósz is elkészül. Igen, használhatnék friss fokhagymát, de most granulátumot használtam.

Hozzávalók:

• 450 g zsenge parajpüré
• 250 g ricotta
• negyed teáskanál olaj
• só,
• fehérbors,
• fokhagyma granulátum
• 2 teáskanál citromlé

 A parajpürét kiolvasztom és hagyom lecsöpögni a levét. Az edénybe 1-2 fújásnyi olajat spriccelek és elkezdem melegíteni. Az olajba kerül a spenót, sózom, borsozom, beleszórom a fokhagymát. Előbb kevesebbet, mert pótolni mindig lehet ízlés szerint. Ha a kis maradék levét is elfőtte a spenót, belekeverem a ricottát és tovább főzöm őket, jól összekeverve. Mivel a ricotta íze kicsit édeskés, ezért egy pici citromlével ellensúlyozom ezt. Mikor elkeveredtek a hozzávalók, kóstolom és ha kell teszek még bele fűszert. 2-3 percig még lassan forralom és kész is.

 A mártás 100 g-ban 68 kcal-t tartalmaz.

Ha 200 g teljes kiőrlésű pennével fogyasztunk 150 g mártást, akkor az étkezés összesen 366 kcal. 

A kalóriák kiszámításához a Kalóriabázist használom, ahogy ahhoz is, hogy rögzítsem mit és mennyit eszem és iszom, mozgok.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)

Mivel át kellett térnem a diétás étkezésre ezért a recepteket úgy kell átgondolnom, hogy kalóriaszegények, de mégis finomak legyenek, így bármikor elő tudom venni. A tartósításnál is cél az, hogy kevesebb energia legyen a kész termékben. Így készül el ez a paradicsomszósz, ami teljes kiőrlésű tésztával önmagában is finom, de lehet hozzá darált húst is adni. A szósz ott van a polcon, ha kell, és nincs benne sem hozzáadott cukor, sem édesítőszer, az édességet a sült répa és a hagyma adja.

Hozzávalók: 

• 1,5 kg paradicsom
• 2,5 db paprika (lehet kápia, lecsó vagy kaliforniai is)
• 2 db közepes lila hagyma
• 2 db közepes vörös hagyma
• 4-5 db fiatal sárgarépa
• 8-10 gerezd tisztított fokhagyma, ízlés szerint
• 10-12 db olíva bogyó (elhagyható)
• kevés olaj
• bazsalikom
• kakukkfű
• só
• bors (a második adagnál zöld borsot használtam)
• késhegyni borkén
• késhegyni nátrium benzoát

A hozzávalókat alaposan megmosom, és felaprítom. Igyekszem vékonyra szeletelni mindent. A tepsibe vagy jénai tálba fújok egy kevés olajat. Elkezdem rétegezni: egy sor paradicsom, hagyma, paprika, sárgarépa és néhány cikk fokhagyma. Az első réteget megszórom bazsalikommal, kakukkfűvel, kevés borssal és sóval, beledobok néhány olíva bogyót. Aztán újra a zöldségek, a tetejére ismét a fűszerek, majd óvatosan egy kevés olajat fújunk rá. A tepsi megy a sütőbe, alacsony hőfokra 2-2,5 órára. Nem szabad túl magas hőfokon sütni, mert a kisebb darabok könnyen megéghetnek. 

Ha szépen megsültek a zöldségek (a paradicsom kicsit megtöpörödik, a répa megpuhul) a tepsiből egy fazékba költöztetem a zöldségeket és botmixerrel átdolgozom. Aztán megy a tűzhelyre, míg felforr. Amikor forr, hozzáadom a borként és a nátrium benzoátot, majd még 5 percig főzöm. A kész szószt kiforrázott üvegbe töltöm, lezárom és pár percre a fejükre állítom az üvegeket. Aztán 24 órára száraz dunsztba kerülnek.

 Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg bátran! :)