Érdekes világnapok: A víz világnapja
Március 22. a Víz Világnapja. Ennek apropóján költöztetek át most egy, a vízről született korábbi írásomat.
Olvastam egy cikket a víz felhasználásának problémáiról, ennek a némileg átdolgozott változatát írom most le. Napjainkban egyre több írás foglalkozik a Föld ivóvíz és egyáltalán az édesvíz készletével. Valóban nagyon sérülékeny dologról van szó, amely a jövőben fontosabb lesz a kőolajnál és minden fosszilis energiahordozónál, mivel létezésünk feltétele, és fogyóban van Földünkön. Ennek ellenére nagyon gyakran tapasztalhatjuk azt, hogy nem a megfelelő módon bánunk vele. Ennek egyik legfeltűnőbb megnyilvánulása az ivóvízzel történő vécéöblítés. Természetesen a már kiépített rendszereken változtatni néha igen nehéz, főleg paneltömbök, társas házak esetében, mivel a lakók egyhangú egyetértése is szükséges egy új rendszer kiépítéséhez.
A vízfelhasználás megoszlása
Európában a háztartások vízfogyasztása a teljes vízfogyasztás 15%-a volt 2007-ben. Az ipar 53%-kal, a mezőgazdaság 32%-kal vette ki a részét (forrás).
Bár a háztartások ugyan nem a legvízigényesebb részei a modern civilizációnak, de így is napi 130-150 liter/fő fogyasztásterhelést jelentenek. Ennek majdnem teljes egésze, 98%-a szennyvíz lesz (a maradék 2%-ot ivásra és főzésre használjuk fel). A szennyvíz logisztikai rendszerének kiépítése, majd magának a szennyvíznek a megtisztítása, energiaigényes folyamat és sokszor nem vezet eredményre, valamint a hátramaradó szennyvíziszap is problémát jelent.
Kétféle szennyvíz keletkezik egy háztartásban.
A szürke szennyvíz
Egyrészt keletkezik szürke szennyvíz (a szürke szó a víz minőségére utal, nem a színére), mely a tisztálkodás, mosás, mosogatás, autómosás, kertöntözés után visszamaradt, jobb esetben szappanos, mosószódás, valamilyen organikus alapú tisztítószeres vizet jelent. Nitrogén nagyon kevés van benne. Továbbá hangsúlyozni kell, hogy semmilyen gyógyszermaradékot nem tartalmazhat. Ezek a vizek szenet, hidrogént, és oxigént tartalmazó makromolekulákból állnak, melyek a talajba jutva szén-dioxiddá és vízzé alakulnak. Az esetleges kén- és foszfortartalmú vegyületeket oldhatatlan ásványi sók formájában (szulfátok és foszfátok), nem szennyezik a talajvizeket (forrás). A szürkeszennyvíz egyszerű eljárásokkal könnyen tisztítható és a természetbe engedhető. A szürke szennyvíz, így a teljes napi szennyvíztermelés kb. 65%-át (91 liter/fő) adja.
A fekáliás szennyvíz
Az igazán problémás a fekáliás, úgynevezett fekete szennyvíz okozza. Ez tartalmazza az ürüléket és a vizeletet, melyet a legtöbb háztartásban ivóvízzel öblítenek le. A probléma - azon túl hogy tiszta vizet használunk az öblítéshez - az hogy a fekete és szürke vizet településeink bonyolult szennyvíz hálózatában összeeresztjük és együtt kezeljük. Ezzel csak azt érjük el, hogy a kevésbé szennyezett, egyszerű technikákkal tisztítható szürkevizet “befertőzzük” a fekáliás szennyvízzel, melynek már a keletkezésének létjogosultsága is megkérdőjelezhető, annak tudatában, hogy vízöblítés nélkül is megfelelően semlegesíthető.
Az esővíz felhasználási lehetőségei
Az esővizet, ha másra nem is, de növények öntözésére mindenképpen ajánlott használni. Tartalmazza azokat az ásványi anyagokat, melyeket a sterilizált, csapból folyó ivóvíz már nem biztosít számukra. Ezen túl lehetőség van az esővíz más célú felhasználására is. A vécé öblítése teljesen kiváltható esővízzel, de akár mosáshoz, fürdéshez is használható a vízgazdálkodás szintjének megfelelően. A csapadékvíz hasznosítására számos megoldás létezik. Nem csupán tároló-edények, tartályok széles választékát kínálják a kereskedelemben, hanem előre legyártott, komplett rendszereket is. Ezen rendszerek a háztartások megfelelő, ivóvíz felhasználását nem igénylő helyiségeibe eljuttatják az összegyűlt csapadékot, és ha kevés a természetes utánpótlás, az ivóvízrendszerről pótolják a hiányt.
Végezetül összegyűjtöttem néhányat az interneten fellelhető víztakarékossági tippekből.
- A konyhában feltétlenül ajánlatos a többaknás és esetleg több vízvételezési helyű vizesblokk kialakítása. A legkisebb egy-két személyes háztartásban is vízmegtakarítást jelent, ha kétaknás a konyhai mosogató. Célszerű a mosogatásra váró edényeket előáztatni álló vízben, de mindig alakítsuk ki a kétfázisú mosogatás (mosogatás és öblítés) feltételeit.
- Víztakarékos vécéöblítőt készíthetünk, ha a kézmosó lefolyócsövét Y idommal bekötjük a vécé víztartályának levezető csövébe. Kisdolog leöblítésére elegendő a kézmosásra használt szappanos víz. A szappan még tisztít is.
- Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket mulcsozzuk, azaz takarjuk (pl.: avar faforgács). Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat így kevesebb locsolásra lesz szükség.
- Csapot soha ne folyassunk feleslegesen (fogmosáskor, borotválkozáskor sem).
- A csöpögő csapokat javíttassuk meg.
- Víztakarékosság érdekében csökkentsük a vécétartály hasznos térfogatát: tegyünk bele nagy tiszta kavicsokat vagy egy vízzel töltött lezárt palackot!
- Öntözzünk inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás, és növényeknek is jót tesz, nem fognak „felsülni”.
- A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni.
- A csapokra célszerű aerátos csapvégeket tenni. Ezek a vízhez levegőt kevernek, és így kevesebb víz is elég például egy kézmosáshoz.
- Fürdés helyett zuhanyozzunk.
- Az úszóbójás WC-tartályok úszója állítható úgy is, hogy kevesebb vizet fogyasszon egy-egy lehúzás. Ennél jobban ajánlható a víztakarékos WC-tartály. Ez lehet kétállású, ahol beállítható, hogy milyen intenzitású öblítést igénylünk; vagy lehet olyan, amelynél az öblítés időtartama attól függ, hogy milyen hosszú ideig működtetjük a tartályt (meddig húzzuk a láncot).
- Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.
- Az egykaros keverőcsap gazdaságosabb, mintha a hagyományos hideg-meleg csapokkal addig folyatjuk a vizet, míg nem sikerül a megfelelő hőmérsékletű keveréket beállítani.
- A mosógépet csak ruhával teli kapcsoljuk be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani.
- Víztakarékosság érdekében ahol elég nagy a hálózati nyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítőt, amely addig engedi a vizet, ameddig a csapját nyitva hagyjuk.
- Ha megtehetjük, gyűjtsük össze az esővizet, és használja öntözésre. Nemcsak vizet spórol, hanem a virágoknak is jót tesz.
- A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztogatását is álló vízben célszerű kezdeni.
- A kézi zuhanyra is érdemes víztakarékos rózsát, zuhanyváltót és áramláskorlátozót szerelni. Ezekkel a zuhanyzáshoz felhasznált víz mennyisége jelentősen csökkenthető anélkül, hogy a zuhanyozás vagy kézmosás komfortérzete romlana.
